Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Bényei borok

Még nyár elején kaptam négy palack bort Berger Zsolttól, Erdőbénye közösségének egyik fő motorjától. Az édes borra csak a napokban került sor, a korábbi kóstolásokkal együtt csokorba írva most kerülnek így posztba. A Karádi-Berger Borászat jó ideje ott van Tokaj fősodrában vagy talán annak egy mellékágában. Nem a legismertebbek ők, de aki jár arrafelé vagy csak boros rendezvénykre, annak muszáj volt már találkozni velük és boraikkal, akár Hegyalja első romkocsmájában. Az én négyesemből a legidősebbnél kezdem: a Furmint 2007 tulajdonképpen birtokbor, a Palandor és Narancsi dűlők termése 85% furmint és 15% hárslevelű. Decens, érett illata kortalan és sokrétű: kis petrolosság, körte, vanília, fűszerek, virágok és mészpor is felbukkan benne. Kóstolva savai élénkek, szerkezete feszes, szikár. A korty nem túl vastag, a gyümölcsök sem tengenek túl benne, mégis a maga rusztikus módján vonzó tud lenni: citrusos, sós aromáival, keménységével, tisztaságával. A Palandor 2009 más karakterű vagy mégsem. Értelemszerűen a Palandor dűlő termése, szintén 85% furmint és 15% hárslevelű. Klasszikusan furmintos illatában túlérett körte és őszibarack tolong az előtérben. Aztán némi édes karamell fűszerez, cseppet nyomul is, végül kevés virágosság bejátszik még. Kóstolva is intenzív, finom, szinte túlzsúfolt a korty. Az alkohol sajnos kilóg: csíp, melegít, közepes testét túlnövi. A savak tartják a lépést, egyfajta rusztikus egyensúly beáll azért. Felszíne kissé cseres, de nem bántó módon. Lecsengése közepes hosszúságú, kissé szárító. Tartalmas, de meglehetősen zúzós darab. Nehéz ezt a két bort pontozni, beskatulyázni, de ha muszáj lenne, akkor erős öt pontot adnék mindkettőjüknek. A 2011-es Dry-ból kapott minta viszont tényleg más, tudatosan eltérő stílusban készült. Furmint és hárslevelű 60/40 arányban, a furmint tartályban erjedt, majd erjedés után az egész tétel tartályba került. Közepesen intenzív, édes hangulatú, hízelgő illatában karamell, mész, virágok és konzerv licsi érkeznek sorban. Mindez azonban egyáltalán nem émelyítő, van benne elég élet és frissesség. Kóstolva is ezt kapjuk: sűrű, gyümölcsös, de nem lomha. Tartalmas, mégis üdítő és jól iható. Nekem kicsit sok benne a cukor, ezért hidegebben jobban tetszett. Szép savai mindenesetre jó szerkezetet adnak neki, a kortyban bujkáló finom sósság érdekesen ellenpontoz. Lecsengése közepesen hosszú, finom. Jóízű, nagyon ígéretes bor. Végül egy édes bort kóstoltam, a 2008-as Selectio aszús fürtök válogatásával készült, 135 gramm maradékcukrával akár ötputtonyos is lehetne. Illata azonban nem árulkodik erről vagy legalábbis nem teszi  egyértelművé a helyzetet. Érett körte, narancshéj egy kis likőrösség és tea – nem annyira édes karakterű bemutatkozás. Kóstolva szépen hozza Tokaj egyediségét: krémes sima felszíne alatt, finom túlérett gyümölcsök sorjáznak, savai nemcsak tartanak, viháncolnak is egy cseppet. Alkoholja meglepő módon érződik, a másik meglepetés kellemesebb: cseppnyi finom sósság a korty második felében. Hat pont. Rusztikus, tiszta borok.

0 Tovább

Dűlők és kérdések

Hogy szerényen magamat idézzem: Demeter Zoltán vitán felül Hegyalja egyik vezető egyénisége és legjobb borásza, ráadásul szerintem a legprofibb módon kialakított és tálalt szortiment tulajdonosa. Csütörtök este Budapesten személyesen mutatta be 2011-es évjáratának borait a szerencsés meghívottak és villámgyors jelenkezők poharai előtt. A borász szerint a tokaji pezsgő lehet az évtized újdonsága, ahogy a száraz dűlős borok voltak tíz évvel ezelőtt. A Holdvölgy dűlő furmintjából készített pezsgője nagyon fiatal még, három-négy év múlva kerül majd csak forgalomba. Kristálytiszta illata és íze, tartalmassága, apró, kemény buborékjai nekem már most is nagyon tetszettek, kemény savai viszont még tényleg pihentetést kívánnak. A száraz Birtokbor visszafogott, köves, vegetális illatával, hasonló karakterű ízével, arányos szerkezetével és meglehetős díszítetlenségével nem tudom, mennyire lesz alkalmas a pincével ismerkedni vágyók meghódítására. Én már rajongó vagyok, a kérdés nálam nem merül fel. Főleg a Kakas Furmintot kóstolva, ami az este legnagyobb meglepetése volt számomra. A tavalyi év újdonsága, hogy körbekerítették a területet, aminek köszönhetően kiderült, hogy a vadak nagyon értenek ám a szőlőhöz. A korábbi évjáratokhoz képest a dűlő egészen új arcát mutatta: Demeter Zoltán szerint nem is mennyiségben, hanem minőségben hiányzott nagyon a gyümölcs, amit az állatok szüret előtt megettek mindig a Kakasról. Elegáns, friss, gyümölcsös - a 2009-es Vereshez hasonló, nagyon kedvemre való stílusú bor a Kakas. Egyáltalán lepődtem meg, mikor megtudtam, hogy részben tartályban erjedt és érlelődött. A Veres Furmint még egy lépéssel feljebb volt, konkrétan a kóstoló legjobb száraz bora lett nálam. Krétás, virágos, egzotikus gyümölcsökkel teli, mégis elegáns illat, rétegzett, izgalmas, az illatra fűszerekkel, sóssággal és csipetnyi kesernyével rálicitáló korty, remek szerkezet és tisztaság jellemezte. A 2009-es úttörőhöz hasonlóan tartályban erjedt és érett: nagyon hasonlít is rá. Szerintem ennél a dűlőnél a legkevesebb a nyitott kérdés. A Lapis ezentúl hárslevelű lesz, ugyanis a korábbi furmintok bérelt területről származtak. Az újonnan vásárolt terület termése szokatlanul alacsony alkoholú bor készítésének kísérletét kínálta, az alkotórészek azonban számomra nem álltak össze, vele barátkoztam meg legkevésbé. Főleg a korábbi Lapis Furmintokra visszaemlékezve. Az Őszhegy viszont rettentően érdekes kérdés. Lehet-e a sárgamuskotályból a termőhelyet hűen bemutató bort készíteni? A kérdés számomra egyelőre nyitva maradt, ám az biztos, hogy életem legkomolyabb, legkevésbé barátságos és legborszerűbb száraz muskotályát kóstoltam. A löszös talajról származó Szerelmi Hárslevelű érzésem szerint sokkal előrébb tart, mint bármelyik dűlős társa. Vagy csak magas alkoholja és nagy teste miatt tűnik így? Nehéz, tömör illat, gazdag és súlyos korty, itt is próbálkozott harmadrészben tartállyal a borász, ám most úgy érzi, talán jobb lett volna a tisztán fahordós érlelés. A Boda Furmint a családi szőlőből készült gazdag, fűszeres, rusztikus, kissé cseres és alkoholos bor. Széles szerkezetű, felismerhető egyéniség, de nem az én legjobb barátom. A “13 nap együtt” a Becsek dűlőből készült héjon áztatott furmint kísérlet hordómintája következett ezután. Extrém kísérlet: ha a Boda rusztikus, akkor rá valami új jelzőt kellene találni. Éles váltás volt utána a könnyed, friss és kedves édes Birtokbor kövérszőlőből, sárgamuskotályból és hárslevelűből. Nagyon jól iható, arányos és finom darab. A Főbort mostantól Eszternek hívják Demeter Zoltán kilenchónapos lánya után. Korához képest nagyon komoly bor: gyümölcsös, aszaltas, avaros illattal, olajos és élénk, játékos savú nagyon finom korttyal, lenyűgözően hosszú utóízzel. Az este kiemelkedő bora. Zárásként egri szőlőből készült cabernet franc hordómintát kóstoltunk, nekem a testéhez képest zavaróan magas volt az alkohol és sok a hordó, ha már vörös, egy tokaji pinot noirt jobban el tudnék képzelni ebben a sorban. Persze, temérdek még a kérdés, de sok kolléga válaszként is nagyon büszke lenne ezekre a borokra.

0 Tovább

Tokaji lösz otthon

Boros szempontból erős hetem lesz - gondoltam hétfőn. Szerdán felugrom a Tokaji Lösz Arcai 2012 kóstolóra, csütörtökön Borfesztiválozok. Amikor szerdán fél hétkor még a munkahelyemen voltam, már sejtettem, hogy másnap tényleg be fog törni a komoly, ámde annál rövidebb hidegfront. Utóbbi rendezvényt meg sem kísérlem itthoni körülmények között reprodukálni, eddigi tapasztalataim alapján 30-40 bort kéne bontanom, 15-20-ra illene is emlékeznem is, és éjfél körül muszáj lenne töki pompost ennem. Így inkább bontottam egy löszön termett bort. Azért azt még elmesélem, hogy nekem a Tokaji Lösz Arcai programról valamiért a melegfelvonulás jutott eszembe: egy rendezvény, ahol a markáns arculattal rendelkező kisebbség vonul fel. Tulajdonképpen várom az ellentüntetést: mikor jönnek a dácitosok, a riolit tufások,az andezitesek, az agyagosok? De vissza a borhoz, ami egy 2011-es Kikelet Furmint volt, a Farkas dűlőből. A Kikelet pince nekem mindig is Tokaj eleganciájáról szólt, Stephanie borai könnyedek, színesek, játékosak. Most sem kellett ezen a sztereotípiámon változtatni. Intenzív zöld almás, körtés, grépfrútos illatú ez a bor - valahogy a grépfrút a legtöbb Kikelet borban benne van, jegyeztem meg magamban. A korty is hasonlóan gyümölcsös, kicsit sós lecsengésű. Az alacsony alkoholt élénk, de nem túlzott savak kísérik; nálam ezek az elegáns, friss furmint stílusjegyei. Hogy ebben mennyi a lösz, és mennyi a szőlész-borász házaspár munkája, na azt nem tudom. Talán jövőre ennek is sikerül majd utánajárnom.

0 Tovább

Szepsy Furmint 2009

Szepsy Istvánt, gondolom, nem szükséges bemutatni. Ha mégis, hát nem én vagyok az erre alkalmas ember. Uj Péter cikke talán sok mindent visszaad abból, ami Szepsy Istvánt jellemzi, olvassanak utána. Én egyszer voltam Istvánnál, van annak vagy három éve is, de a mai napig emlékszem, ahogy ülünk a teraszon, István kövekkel babrál, amiket a különböző dűlőkből hozott le, és mesél. Talajról, elsősorban, dűlőkről, borokról, filozófiájáról; szerényen, már-már zavarban. Pedig tulajdonképpen mi voltunk igazán zavarban. Aztán ittunk, és feloldódtunk, de ezt már nem mesélem el. Azt persze nem tudom nem észrevenni, akár saját magamon is, hogy Tokaj egyre gyakrabban szól az újakról, a fiatal, feltörekvő borászokról. Én is több bort ittam az elmúlt egy évben ifj. Szepsy Istvántól, mint édesapjától. Szepsy bort inni azonban még mindig öröm. Sőt, már bontani is az. Legalábbis amikor úgy éreztem, hogy rendben vagyok, kiegyensúlyozott, jó napom van, akkor nem sokat gondolkodtam, hogy mit vegyek elő az ebédemhez. (Vargányás-fokhagymás tészta volt, és nem, sosem próbálok meg hosszasan mélázni, hogy akkor ehhez az ételhez mi lesz a legjobb választás. Gyorsan döntök, néha persze rosszul, de most nem.) Szepsy birtokfurmint, ez illik a mai hangulatomhoz, gondoltam. 2009-es, ennél frissebb Szepsy bor nincs ma a piacon. Ez a legolcsóbb bora a pincének, persze nem olcsó ez sem, magyar viszonyok között pláne nem, de hát nemzetközileg is elismert borvidék egyik vezető pincéjéből iszom. Nem kell kitalálni, hogy mit akart kifejezni a költő, leírják a pince honlapján szépen a bor küldetését: nem egy-egy dűlő, hanem a Furmint különleges karakterét hivatott bemutatni. Fiatalabb szőlők, nagyobb fürtök és a dűlők alsóbb, agyagosabb részeinek termése is belekerül, így könnyebben fogyasztható, kevésbé koncentrált a végeredmény, azonban az egyes dűlők savai és ízei is összeadódnak. Az biztos, hogy nagyon könnyen fogyasztottam a bort. Itatta magát, annak ellenére, vagy talán pont azért, mert tele volt ízekkel-illatokkal. Komoly test, barackos-fűszeres jegyek, csiszolt savak, lendületes, mégis harapható korty - ezeket jegyeztem fel magamba ebéd közben. Másnapra is maradt, akkor is mosolyogva ittam.

1 Tovább

iszunk

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek