Én már azt hittem, soha nem fogok borblogolni, pláne nem csapatban, aztán tessék. Mostantól tehát megint nem indokolt az egyes szám, első személy, hármas szám van helyette. Azt régóta tudtuk, hogy hasonlóan gondolkodunk ezekről a dolgokról - úgymint bor, szesz, blogolás -, nemcsak virtuálisan, valóságosan is volt alkalmunk meggyőződni erről nemegyszer, így talán nem lesz nehéz egy helyre hordani a tartalmat. Annál inkább, hogy nem találtunk ki szabályokat, mindenki úgy és arról ír eztuán is, amiről akar, a lehető legszubjektívebb módon. Elsősorban nyilván borról, ráadásul főként magyar borról - de előrebocsátjuk, sem a világot megváltani, sem pedig az ágazat problémáit megoldani nem áll szándékunkban. Pontosan annyira vesszük magunkat komolyan, amennyire azt szeretnénk, hogy olvasóink komolyan vegyenek bennünket. Hiszen a bor körül az utóbbi években olyan sok lett a komolyság, hogy szinte fáj - hiába evidencia, hogy inni vidám dolog. Tudjuk, hogy ezen a környéken nem feltétlenül ismernek bennünket, és akik mégis, azok máshonnét, az előzményekről bővebben mégsem értekeznénk; aki kíváncsi a múltra, szinte mindent megtalál az oldalt elhelyezett linkek alatt. Jöjjön inkább a jövő, fogjuk a poharunk, vágjunk bele, és biztosan kialakul.